A régmúltban (azért bízunk benne, hogy kicsit napjainkban is) Nagyvárad jelentős szerepet játszott Európa kulturális és tudományos életében. Szent László városaként az egyik fő zarándokhelynek számított a korai középkorban. Egyes történészek szerint 1464 és 1667 között, Vitéz János püspök támogatásával itt hozták létre az egyik első európai csillagvizsgálót, méghozzá a püspöki palota épületében.
Sőt, nagy eséllyel volt időszak, amikor a nagyváradi vár fölötti hosszúsági fokot tekintették a kezdő meridiánnak.
Bartha Lajos, a magyar csillagászat történetének szakértője azonban szkeptikus e feltevésekkel kapcsolatban, mivel a középkorban Európában nem voltak állandó csillagvizsgálók. Mégis, feljegyzések mutatnak rá, hogy a budai királyi palota egyik termét a csillagászok szobájának nevezték.
Vitéz János, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő alakja Rómában került kapcsolatba az asztrológiával, és érdeklődést mutatott a csillagászat iránt. Georg Peuerbach egyetemi tanár, a csillagászat egyik korai reformere, elküldte neki a magassági-szög mérésére szolgáló Quadratum geometriicum műszerét és annak kezelési útmutatóját, amelyek Nagyváradon is használatosak voltak.
Peuerbach, Vitéz biztatására, egy táblázatot készített a nap- és holdfogyatkozások kiszámítására. Tanítványával, Johannes Müllerrel (Regiomontanus) megállapították, hogy a korábbi Alfonzinus-táblázat pontatlan eredményeket ad. Ezért egy pontosabb táblázatot készítettek 1459-ben, a Tabulae ecclipsium seu Tabulae Varadiensis, azaz Fogyatkozások táblázata, avagy Váradi táblák.
Ez a táblázat eredetileg Bécs helyzetére készült, de Peuerbach, tiszteletképpen Vitéz felé, készített egy változatot Nagyvárad földrajzi hosszúságára is. A táblázat csak 1514-ben jelent meg nyomtatásban, és egy évszázadig volt használatban, segítve a tengerészeket és olyan tudósokat, mint Tycho Brahe és Johannes Kepler, ezzel is hozzájárulva a kor tudományos fejlődéséhez, és még Kolumbusz hajóján is lehetett egy példány.
A Tabulae Varadiensis a nagyvárad.hu portál kulturális hírek gyűjtőhelye. Természetesen a kulturális, művészeti értékek mellett Nagyvárad látnivalókban is izgalmas élményt ígér.
Szeptember 30. és október 6. között kerül sor a harmadik Bukaresti Magyar Színházi Fesztiválra (BukFeszt), amelyet a Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) szervezésében élvezhet a közönség. A rendezvénynek a bukaresti Odeon és Metropolis Színház ad otthont, ahol változatos színházi élmények várják az érdeklődőket, összesen hét különböző előadás formájában. A BukFeszt fő célkitűzése, hogy bemutassa a romániai
„Nagyváradi pontok” címmel Nyitrai Károly, a Tibor Ernő Galéria alkotóközösségének tagja, önálló kiállítással jelentkezett szerda este a Kanonok sori galériában. A kiállítás szeptember 12-ig látogatható, naponta 11 és 16 óra között, kivéve vasárnap és hétfőn. Csathó Töhötöm, a galéria művészeti vezetője, üdvözlő beszédében kiemelte, hogy ez a tárlat különösen fontos számukra, hiszen Nyitrai ezúttal nem
Ioan Moldovan, a neves nagyváradi költő, esszéíró, és a Familia kulturális folyóirat korábbi főszerkesztője, majd igazgatója, 72 éves korában hunyt el. 1952-ben látta meg a napvilágot a Kolozs megyei Magyarpalátkán. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári George Bariţiu Líceumban végezte, ahol már korán megmutatkozott irodalom iránti érdeklődése, és tagja volt a Lucian Blaga diákkörnek. 1972 és 1976
Nagyvárad – a Partium ékköve – az utóbbi években dinamikusan fejlődő kulturális központtá vált, amely egyaránt vonzotta a helyieket és a turistákat, kulturális eseményei egyaránt szólnak a helyi magyar és román közösségnek. 2024 augusztusa sem volt kivétel, hiszen a város ebben a hónapban is számos színes és változatos kulturális eseményt kínált. Az augusztusi nagyváradi kulturális
A Nagyvárad Táncegyüttes izgalmas kihívás elé néz: Ingmar Bergman kultikus svéd filmjét, a “Suttogások és sikolyok”-at álmodják táncszínpadra. Ez lesz az évad első stúdióbemutatója, amely három nővér lelki vívódásait jeleníti meg nonverbális eszközökkel. A kortárs tagozat táncosai már augusztus eleje óta lázasan készülnek erre a különleges produkcióra. Az előadás merész vállalkozás, hiszen mind az alkotók,
Urszinyi Mária, a nagyváradi művésznő, aki még a romániai kommunista diktatúra legsötétebb éveiben is világszínvonalú alkotásokat hozott létre, idén ünnepli 75. születésnapját. Legutóbb Berlinben és Kolozsváron is kiállították jubileumi műveit. Akinek 2021-ben lehetősége volt megtekinteni a balmazújvárosi Semsey-kastélyban Urszinyi Mária retrospektív tárlatát, az máig élénken emlékezhet a művésznő vibráló színvilágú, feszültségtől duzzadó kompozícióira. A Hajdú
Budapest, Magyarország gyönyörű fővárosa, a Duna két partján elterülő város lenyűgöző látképével, gazdag történelmével és pezsgő kulturális életével várja a látogatókat. Augusztus 20-a, Szent István ünnepe pedig különösen jó alkalom arra, hogy felfedezzük a város szépségeit és részt vegyünk az államalapítás tiszteletére rendezett ünnepségeken. Nagyvárad és Budapest történelmi kapcsolata Budapest és Nagyvárad története szorosan összefonódik,
Nagyvárad, a Partium ékköve, egy igazi kulturális és történelmi kincs, amely sokszínűsége révén egyre népszerűbb úti céllá válik az utazók körében. Ha olyan várost keresel, ahol a történelem, az építészet és a modern élet harmonikusan találkozik, akkor Nagyvárad az ideális választás. Vegyük sorra, miért érdemes meglátogatni ezt a varázslatos várost, és Nagyvárad programok tekintetében milyen
A tavasz és nyár beköszöntével sokunkban felébred az igény az új lehetőségek és az izgalmas változások iránt. Az időjárás kellemesebbé válik, és a szabadság érzése tölt el bennünket. Mi lenne, ha ezt az időszakot arra használnánk, hogy otthonunkat is felfrissítsük és még kényelmesebbé tegyük? Nézzük meg, milyen egy-két nap alatt letudható projektekkel tehetjük komfortosabbá otthonunkat:
A Nyíregyházi Mandala Dalszínház, az RMDSZ Bihar megyei szervezete, a MAKET és a Partium Alapítvány koprodukciójában idén is megszervezik a Nyári Színházi Fesztivált július 11. és augusztus 14. között Nagyváradon, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával. E héten szombaton 20 órától – kivételesen a Szakszervezetek Művelődési Házában – Szigligeti Ede Liliomfi című komédiáját tekinthetik meg