A régmúltban (azért bízunk benne, hogy kicsit napjainkban is) Nagyvárad jelentős szerepet játszott Európa kulturális és tudományos életében. Szent László városaként az egyik fő zarándokhelynek számított a korai középkorban. Egyes történészek szerint 1464 és 1667 között, Vitéz János püspök támogatásával itt hozták létre az egyik első európai csillagvizsgálót, méghozzá a püspöki palota épületében.
Sőt, nagy eséllyel volt időszak, amikor a nagyváradi vár fölötti hosszúsági fokot tekintették a kezdő meridiánnak.
Bartha Lajos, a magyar csillagászat történetének szakértője azonban szkeptikus e feltevésekkel kapcsolatban, mivel a középkorban Európában nem voltak állandó csillagvizsgálók. Mégis, feljegyzések mutatnak rá, hogy a budai királyi palota egyik termét a csillagászok szobájának nevezték.
Vitéz János, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő alakja Rómában került kapcsolatba az asztrológiával, és érdeklődést mutatott a csillagászat iránt. Georg Peuerbach egyetemi tanár, a csillagászat egyik korai reformere, elküldte neki a magassági-szög mérésére szolgáló Quadratum geometriicum műszerét és annak kezelési útmutatóját, amelyek Nagyváradon is használatosak voltak.
Peuerbach, Vitéz biztatására, egy táblázatot készített a nap- és holdfogyatkozások kiszámítására. Tanítványával, Johannes Müllerrel (Regiomontanus) megállapították, hogy a korábbi Alfonzinus-táblázat pontatlan eredményeket ad. Ezért egy pontosabb táblázatot készítettek 1459-ben, a Tabulae ecclipsium seu Tabulae Varadiensis, azaz Fogyatkozások táblázata, avagy Váradi táblák.
Ez a táblázat eredetileg Bécs helyzetére készült, de Peuerbach, tiszteletképpen Vitéz felé, készített egy változatot Nagyvárad földrajzi hosszúságára is. A táblázat csak 1514-ben jelent meg nyomtatásban, és egy évszázadig volt használatban, segítve a tengerészeket és olyan tudósokat, mint Tycho Brahe és Johannes Kepler, ezzel is hozzájárulva a kor tudományos fejlődéséhez, és még Kolumbusz hajóján is lehetett egy példány.
A Tabulae Varadiensis a nagyvárad.hu portál kulturális hírek gyűjtőhelye. Természetesen a kulturális, művészeti értékek mellett Nagyvárad látnivalókban is izgalmas élményt ígér.
Nagyvárad, ahol a kultúra és a művészet szerves része a mindennapi életnek, egy újabb különleges eseményre készül. December 20-án, 17 órától kerül sor a Szigligeti Színház páholyelőcsarnokában Fábián Enikő, a neves színművész életútját bemutató könyv bemutatójára. Az esemény nem csupán egy bemutató; ez egy olyan alkalom, amely a színház, az irodalom és az életművészet határterületein mozog.
Megnyílt a nagyváradi karácsonyi vásár a főtéren, felejthetetlen élményt nyújt mindazoknak, akik szeretnék átélni a téli ünnepek varázsát egy mesés díszletben. Az éves rendezvény átalakítja a Szent László teret egy ünnepi paradicsommá, ragyogó fényekkel és szívet melengető díszítésekkel. November 30-tól december 26-ig Nagyvárad a téli ünnepek központjává válik, meghívva a helyieket és a turistákat, hogy
A híres zongoraművész, Richard Clayderman idén a nagyváradi FesztiFallra (Oradea Festifall) érkezik. A városnapokat idén öt helyszínen, három színpadon szervezik meg. Összesen több mint 100 előadásra kerül sor, és több mint 400 művészt várnak a városba. A fesztivál sztárvendége: Richard Clayderman, aki olyan zongoradarabjairól ismert, mint a Ballade pour Adeline, a Magyar szonáta, a Love