A régmúltban (azért bízunk benne, hogy kicsit napjainkban is) Nagyvárad jelentős szerepet játszott Európa kulturális és tudományos életében. Szent László városaként az egyik fő zarándokhelynek számított a korai középkorban. Egyes történészek szerint 1464 és 1667 között, Vitéz János püspök támogatásával itt hozták létre az egyik első európai csillagvizsgálót, méghozzá a püspöki palota épületében.
Sőt, nagy eséllyel volt időszak, amikor a nagyváradi vár fölötti hosszúsági fokot tekintették a kezdő meridiánnak.
Bartha Lajos, a magyar csillagászat történetének szakértője azonban szkeptikus e feltevésekkel kapcsolatban, mivel a középkorban Európában nem voltak állandó csillagvizsgálók. Mégis, feljegyzések mutatnak rá, hogy a budai királyi palota egyik termét a csillagászok szobájának nevezték.
Vitéz János, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő alakja Rómában került kapcsolatba az asztrológiával, és érdeklődést mutatott a csillagászat iránt. Georg Peuerbach egyetemi tanár, a csillagászat egyik korai reformere, elküldte neki a magassági-szög mérésére szolgáló Quadratum geometriicum műszerét és annak kezelési útmutatóját, amelyek Nagyváradon is használatosak voltak.
Peuerbach, Vitéz biztatására, egy táblázatot készített a nap- és holdfogyatkozások kiszámítására. Tanítványával, Johannes Müllerrel (Regiomontanus) megállapították, hogy a korábbi Alfonzinus-táblázat pontatlan eredményeket ad. Ezért egy pontosabb táblázatot készítettek 1459-ben, a Tabulae ecclipsium seu Tabulae Varadiensis, azaz Fogyatkozások táblázata, avagy Váradi táblák.
Ez a táblázat eredetileg Bécs helyzetére készült, de Peuerbach, tiszteletképpen Vitéz felé, készített egy változatot Nagyvárad földrajzi hosszúságára is. A táblázat csak 1514-ben jelent meg nyomtatásban, és egy évszázadig volt használatban, segítve a tengerészeket és olyan tudósokat, mint Tycho Brahe és Johannes Kepler, ezzel is hozzájárulva a kor tudományos fejlődéséhez, és még Kolumbusz hajóján is lehetett egy példány.
A Tabulae Varadiensis a nagyvárad.hu portál kulturális hírek gyűjtőhelye. Természetesen a kulturális, művészeti értékek mellett Nagyvárad látnivalókban is izgalmas élményt ígér.
Bár a hivatalos portálok, mint a visitoradea.ro vagy az oradea.ro egyelőre nem tették közzé, információink szerint a nagyváradi karácsonyi vásár 2025. november 28-án nyitja meg kapuit – legalábbis a myoradea.ro szerint. A rendezvény december 26-ig tart majd, és az ígéretek szerint minden eddiginél látványosabb ünnepi forgataggal várja a látogatókat. Egy dolog biztos: aki idén kihagyja,
Egy séta, amely történeteket ébreszt: így lehet tartalmasan eltölteni néhány órát Nagyváradon Vannak városok, amelyek szinte kérik, hogy gyalog járjuk be őket. Nagyvárad ilyen. Az utcák nemcsak kövekből állnak, hanem rétegekbő isl: történelemből, kultúrából, sorsokból. A város központjában, ha figyelmesen sétálunk, egy-egy homlokzat mögött felrémlik a Monarchia eleganciája, Ady Endre lassú léptei, vagy épp egy
Ahol minden függöny felgördült: a nagyváradi színház születése Pontosan 125 évvel ezelőtt, 1900. október 15-én nyílt meg ünnepélyesen a Nagyváradi Szigligeti Színház épülete. A századfordulón Nagyvárad nemcsak gazdaságilag, de kulturálisan is az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa volt. A színház felépítése nem csupán építészeti vállalkozás volt, hanem egy identitáspolitikai nyilatkozat is: a város magyar polgársága
Irodalmi áttörés: Krasznahorkai László elnyerte a Nobel-díjat 2025 októberében a Svéd Királyi Akadémia bejelentette: az irodalmi Nobel-díjat idén Krasznahorkai László, a magyar kortárs irodalom kiemelkedő alakja nyerte el. A díj indoklása szerint művei „a művészet erejét hirdetik apokaliptikus időkben is”. Ez az elismerés nemcsak egyéni siker, hanem az egész magyar irodalom számára történelmi pillanat –
A fénykép mint híd kultúra és ízek között Október 4-én Nagyvárad várának impozáns falai között nyílt meg az a nemzetközi fotókiállítás, amely a román bor és gasztronómia napja apropóján ünnepli a szőlő kultúráját, az étel- és italkészítés művészetét. A „Szőlő, bor és életöröm” mottóval meghirdetett pályázatra 250 feletti fotósalkotás érkezett Romániából és határain túlról –
2025. október 6-án, a magyar nemzet gyásznapján a Nagyváradi Művészeti Líceum magyar tagozata a római katolikus püspöki palota alagsorában, a FIX Makerspace rendezvénytermében méltó keretek között tartotta meg megemlékezését. Ünnepélyes műsor kezdete: zene, Himnusz és köszöntő Az estét a Himnusz közös előadása nyitotta, melyet Ferencz István diák hegedűn, valamint Ferencz Mercédesz tanárnő zongorakísérete tett felemelővé.
Nagyvárad kulturális életét újabb grandiózus esemény koronázza meg: Il Volo, a világhírű olasz pop‑opera trió november 23-án fellép az Oradea Arena (Nagyvárad Aréna) színpadán, az Ad Astra világturné keretében. A koncert estéje – amely várhatóan este 19:00-kor kezdődik – olyan zenei élményt ígér, amely a klasszikus olasz melódiáktól a modern crossover hangzásig ível. Az Il
Ahol a tradíció és a jövő technológiái kézfogót adnak egymásnak Románia egyik legkarakteresebb tájegysége, Máramaros ismét a figyelem középpontjába került: a Hagyományok és modernitás a romániai máramarosi mezőgazdaságában című fotópályázat második alkalommal kerül megrendezésre az agrárélelmiszeripari termékek országos napja alkalmából. A kezdeményezés nem csupán a művészeti kifejezés egyik formája, hanem egy vizuális társadalmi dokumentáció is,
Oradea Festifall 2025 az ősz egyik legnagyobb kulturális eseménye a városban — minden évben összefogja az embereket, a művészetet, a gasztronómiát és a közösségi élményeket egy fesztiválban. 2025. október 10–12. között kerül megrendezésre, és nem csupán egy fesztivál: igazi városi ünnep, amelyben Nagyvárad történelmi központja több helyszínen elevenedik meg. Helyszínek, elrendezés A fesztivál terepei sokrétűek,
Egy este, ahol a szavak megrezegtették a múltat is Szeptember 23-án este a nagyváradi Mathias Corvinus Collegium nemcsak egy irodalmi eseménynek adott otthont, hanem egyfajta lélektani zárka kulcsát is a hallgatók kezébe adta. Ana Blandiana, a Herder-díjas román költőnő és Visky András, Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, drámaíró osztották meg életüket, traumáikat és irodalmi