Nagyváradi zsinagógák

Nagyvárad érdekes és összetett történelemmel rendelkező város, amelyhez az évek során a zsidó lakosság nagymértékben hozzájárult. Ma a nagyváradi zsinagógák méltó célpontjai az idelátogató közönségnek.

A háború alatt kiirtott nagyváradi közösség jelenléte a városban a 15. századra nyúlik vissza. Ma már csak egy zsinagóga működik a városban élő kevés zsidó számára.

A nemrégiben felújított zsinagógában, és a nemrég felszentelt Hinech Neorimban 2018 végén avatták fel a Nagyváradi Zsidó Múzeumot.

A múzeum, amely a helyi zsidó közösség történetét és a holokausztot mutatja be, a Városi Múzeum egyik fiókintézménye. A múzeum földszintjén magyarázó táblák és tárgyak követik nyomon ennek a városnak a történetét, amely Erdély egyik legjelentősebb közösségének adott otthont.

Az állandó kiállítás elmagyarázza, hogyan vett részt a közösség a város építésében. Úgy tartják, hogy a zsidó közösség jelenléte a 15. századra nyúlik vissza, és a tizennyolcadik században szerveződik igazán közösséggé. A második világháború előestéjén a zsidók Nagyvárad lakosságának körülbelül egyharmadát tették ki – a 30 000 fős lakosságból.

Nagyvárad számos szecessziós épületéről ismert, amelyek közül sokat zsidó építészek építettek és/vagy a város zsidó elitjéhez tartoztak. Különösen igaz ez a Fekete Sas palotára, amelyet 1908-ban építettek Komer Marcell és Jakob Dezső zsidó építészek, ugyanazok, akik a szerbiai Szabadkai zsinagóga mögött is álltak.

A múzeum első emeletén állandó kiállítás és holokauszt emlékmű található. Itt található egy szimbolikus vasúti sín és a 30 000 helyi áldozat neve.

Ami a múzeumnak otthont adó zsinagógát illeti, azt az 1920-as évek végén építette Pinter István építész. Ez a legmodernebb a Nagyváradon ma még látható hat zsinagóga közül. Az épület a zsidó hitközség tulajdonában van, de 2016 óta a város örökségvédelmi osztálya felügyeli. További nagyváradi látnivalókról bővebben itt olvashatsz!

A Körös folyó partján álló csodálatos Sion Neológ zsinagóga a neológ közösséget szolgálta. A város építésze, David Busch 1878-ban építette. A zsinagóga az első világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd az 1930-as években teljesen felújították.

A második világháború idején a zsinagóga ismét nagyobb károkat szenvedett, majd a kommunista időszakban sportlétesítményként használták, csak az 1990-es években kapta vissza eredeti funkcióját. Teljes felújítás után 2015-ben szentelték újra. Most egy kulturális központnak ad otthont. Végül a város Nagy Zsinagógáját 2017 szeptemberében szentelték fel újra, 8 évnyi felújítás után.

A zsidó közösség másik fontos épülete a Status Quo Ante Zsinagóga volt, amely az 1800-as években épült. Ez azonban a második világháborúban megsemmisült, és az eredeti helyén ma már más épület áll.

Az Ady Endre utcában található a Zionista Zsinagóga, amely az első világháború előtt épült. Ezt azonban a második világháború idején megszüntették, és a zsinagóga területét azóta is különböző épületek foglalják el.

Az egykori nagyváradi zsinagógák mellett a zsidó közösség számos más épülettel is rendelkezett Nagyváradon, például a zsidó iskola épületével és a rabbi lakással. Az 1940-es években azonban a zsidó lakosságot szisztematikusan elkezdték deportálni a városból, és a háború után már csak néhány zsidó család maradt Nagyváradon.

Nagyváradon két másik zsinagógát is meglátogathatunk: a Teleki zsinagógát, amely az 1920-as években épült; és a Chevra Sas zsinagógát, amely 1822-ben épült. Jelenleg 500 fős közösségnek ad otthont, amely a legnagyobb Romániában.

A nagyváradi zsinagógák története a város hosszú és gazdag zsidó örökségéről tanúskodik. Nagyvárad  évszázadokon át az erdélyi zsidó élet egyik központja volt, és a zsinagógák fontos szerepet játszottak a közösség életében.

A TOP20 Nagyvárad látnivalókért navigálj a linkre.