Nagyvárad érdekes és összetett történelemmel rendelkező város, amelyhez az évek során a zsidó lakosság nagymértékben hozzájárult. Ma a nagyváradi zsinagógák méltó célpontjai az idelátogató közönségnek.
A háború alatt kiirtott nagyváradi közösség jelenléte a városban a 15. századra nyúlik vissza. Ma már csak egy zsinagóga működik a városban élő kevés zsidó számára.
A nemrégiben felújított zsinagógában, és a nemrég felszentelt Hinech Neorimban 2018 végén avatták fel a Nagyváradi Zsidó Múzeumot.
A múzeum, amely a helyi zsidó közösség történetét és a holokausztot mutatja be, a Városi Múzeum egyik fiókintézménye. A múzeum földszintjén magyarázó táblák és tárgyak követik nyomon ennek a városnak a történetét, amely Erdély egyik legjelentősebb közösségének adott otthont.
Az állandó kiállítás elmagyarázza, hogyan vett részt a közösség a város építésében. Úgy tartják, hogy a zsidó közösség jelenléte a 15. századra nyúlik vissza, és a tizennyolcadik században szerveződik igazán közösséggé. A második világháború előestéjén a zsidók Nagyvárad lakosságának körülbelül egyharmadát tették ki – a 30 000 fős lakosságból.
Nagyvárad számos szecessziós épületéről ismert, amelyek közül sokat zsidó építészek építettek és/vagy a város zsidó elitjéhez tartoztak. Különösen igaz ez a Fekete Sas palotára, amelyet 1908-ban építettek Komer Marcell és Jakob Dezső zsidó építészek, ugyanazok, akik a szerbiai Szabadkai zsinagóga mögött is álltak.
A múzeum első emeletén állandó kiállítás és holokauszt emlékmű található. Itt található egy szimbolikus vasúti sín és a 30 000 helyi áldozat neve.
Ami a múzeumnak otthont adó zsinagógát illeti, azt az 1920-as évek végén építette Pinter István építész. Ez a legmodernebb a Nagyváradon ma még látható hat zsinagóga közül. Az épület a zsidó hitközség tulajdonában van, de 2016 óta a város örökségvédelmi osztálya felügyeli.
A Körös folyó partján álló csodálatos Sion Neológ zsinagóga a neológ közösséget szolgálta. A város építésze, David Busch 1878-ban építette. A zsinagóga az első világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd az 1930-as években teljesen felújították.
A második világháború idején a zsinagóga ismét nagyobb károkat szenvedett, majd a kommunista időszakban sportlétesítményként használták, csak az 1990-es években kapta vissza eredeti funkcióját. Teljes felújítás után 2015-ben szentelték újra. Most egy kulturális központnak ad otthont. Végül a város Nagy Zsinagógáját 2017 szeptemberében szentelték fel újra, 8 évnyi felújítás után.
A zsidó közösség másik fontos épülete a Status Quo Ante Zsinagóga volt, amely az 1800-as években épült. Ez azonban a második világháborúban megsemmisült, és az eredeti helyén ma már más épület áll.
Az Ady Endre utcában található a Zionista Zsinagóga, amely az első világháború előtt épült. Ezt azonban a második világháború idején megszüntették, és a zsinagóga területét azóta is különböző épületek foglalják el.
Az egykori nagyváradi zsinagógák mellett a zsidó közösség számos más épülettel is rendelkezett Nagyváradon, például a zsidó iskola épületével és a rabbi lakással. Az 1940-es években azonban a zsidó lakosságot szisztematikusan elkezdték deportálni a városból, és a háború után már csak néhány zsidó család maradt Nagyváradon.
Nagyváradon két másik zsinagógát is meglátogathatunk: a Teleki zsinagógát, amely az 1920-as években épült; és a Chevra Sas zsinagógát, amely 1822-ben épült. Jelenleg 500 fős közösségnek ad otthont, amely a legnagyobb Romániában.
A nagyváradi zsinagógák története a város hosszú és gazdag zsidó örökségéről tanúskodik. Nagyvárad évszázadokon át az erdélyi zsidó élet egyik központja volt, és a zsinagógák fontos szerepet játszottak a közösség életében.
A TOP20 Nagyvárad látnivalókért navigálj a linkre.