Román-Magyar Kulturális Központ Nagyvárad

Román-Magyar Kulturális Központ Nagyvárad: a Bihar Megyei Tanács alá tartozó „Gheorghe Șincai” Megyei Könyvtár csütörtökön felavatta a központot, amelynek épületét egy európai, határon átnyúló projekt keretében rehabilitálták.

„A projekt fontos része, hogy ma már egy új kulturális tér része a város örökségének, egy olyan helyszín, amelyet felkészítettek és felszereltek különböző rendezvények befogadására az oktatás, a kultúra, a képzések, a kiállítások területén. És szeretnénk minél több könyvtárunk közönségét kiszolgálni, valamint a többi nagyváradi érdeklődőt is, akiket a munkatársainkkal közösen fogunk kiszolgálni” – mondta csütörtökön az AGERPRES-nek a nagyváradi „Gheorghe Șincai” Megyei Könyvtár igazgatója, Ancuța Șchiop.

A Kolozsvári út 85. szám alatt található Román-Magyar Kulturális Központ így a nagyszabású energiahatékonysági és rehabilitációs munkálatok után újra bekerül a nagyváradi kulturális körforgásba. A teljes alapterület körülbelül 970 négyzetméter, földszint, első emelet és tetőtér.

Ancuța Șchiop menedzser szerint ez a projekt közös tereket teremt a kulturális interakció, a közös kulturális értékek védelme és fenntartható használata, valamint a román-magyar határvidék turisztikai attrakcióinak bővítése érdekében.

A projekt két egymást kiegészítő pillérre épül: a meglévő kulturális értékek védelmére és új, közös kulturális értékek létrehozására. Ez utóbbi a debreceni Román-Magyar Határon Átnyúló Kulturális és Oktatási Központ és a Nagyváradi Kulturális Központ együttműködésével valósul meg.

A beruházás a „Román-magyar határon átnyúló oktatási és nevelési központ a természeti és kulturális örökség megőrzéséért” (EduCultCentre), RO – HU 446 projekt része, négy romániai és magyarországi partnerrel.

A projekt vezetője a szomszédos országból Debrecen önkormányzata, a többi érintett intézmény a debreceni Csokonai Színház, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum és a „Gheorghe Șincai” Megyei Könyvtár (Várad folyóirat).

„A projekt és a római katolikus egyházmegyével kötött jegyzőkönyv szerint öt évig fogjuk kezelni ezt a teret, utána a Román-Magyar Kulturális Központ visszakerül a tulajdonoshoz, azaz a Váradvelencei Római Katolikus Egyházközséghez” – mondta Ancuța Șchiop menedzser.

Az intézményt hivatalosan február 1-én avatták fel a római katolikus megyés püspök és a görög katolikus püspök jelenlétében.

Fleisz Judit történelemtanár és az egyháztanács elnöke a megnyitónk felidézte, hogy a 19. század második felében Nagyvárad városában számos civil szervezet működött, mint a Földművelők Olvasóköre vagy az Atlétikai Klub. Az első világháború után erősödött a közösségi összetartozás, különösen az impériumváltás miatt.

A ’20-as években a helyi egyházak fontos szerepet játszottak a közösségformálásban. Együttműködésük eredményeként jött létre a kultúrház, amely nemcsak szórakoztató, hanem oktatási célokat is szolgált, és az évek során több funkciót töltött be, mielőtt ismét az egyház tulajdonába került.

1935-ben Halász Gyula címzetes apátkanonok és Kiss Károly református lelkész felhívással fordultak a gyülekezeteikhez, hogy lehetőségeik szerint támogassák a kultúrház felépítését. Az 1935-ben indult mozgalom sikerrel járt, így a helyi fiatalok számára létrejött egy állandó hely, ahol megfelelő lelki vezetés mellett szórakozhatnak és tanulhatnak. A közösség és az egyházak összefogásával gyűjtötték az anyagi alapokat, szerveztek jótékonysági esteket és színielőadásokat. A kultúrház tervezését és építését Megyeri Ferenc mérnök vezette, az épület pedig nemcsak a helyi közösség, hanem a város kulturális életének is fontos részévé vált.

A tisztelendő felajánlotta a plébánia kertjének egy részét az építkezéshez. október 18-ra befejezték az építkezést, így megtarthatták a nyitóünnepséget, mely egybeesett a váradvelencei plébánia fennállásának 200. jubileumával.

Az épület a közösségi összetartozás jelképe volt, sokféle tevékenységet rendeztek benne az évek során. Az 1956-os forradalom utóhatásai és a későbbi évtizedek változásai is nyomot hagytak a kultúrház történetében. A rendszerváltozás után új életet lehelt a helyi RMDSZ és más aktivisták a kultúrházba, helyreállításokat és új programokat indítva, ezzel ismét a közösség szolgálatába állítva az épületet.

Forrás: AGERPRESS és ERDON