Nagyváradi vár

A nagyváradi vár története során többször átalakult és bővült, a legjelentősebb építkezések azonban a 14. és 15. században történtek.

A vár körülbelül 30 hektáron terült el, és három erődített részre volt felosztva: az Alsóvár (Bastionul de Jos), a Felsővár (Bastionul de Sus) és a Vízivár (Bastionul de Apă). A vár falai és bástyái között több kapu és torony is található volt, valamint egy kápolna és lakóházak is épültek a vár területén.

A vár története során sok harc és ostrom történt, például az 1566-os ostrom során a törökök elfoglalták a várat, majd az 1692-es ostrom során az osztrákok foglalták el.

A vár jelentőségét a 18. században elveszítette, amikor a város a Habsburg Birodalom része lett, és az épületek nagy részét lebontották.

A több évszázados múltra visszatekintő nagyváradi vár ma olasz stílusú bástyás erődítmény, a késő reneszánsz egyik legszebb közép-európai műemléke. Nagyvárad első okleveles említése 1113-ból származik, de a település mai területén és környékén sokkal korábbi település nyomai kerültek elő, amelyek az őskorból, a bronzkorból, a vaskorból vagy a dák időkből származnak. A középkorban a város fontos gazdasági, kulturális és vallási központtá vált (itt működött a nagyváradi római katolikus püspökség).

Tekintettel a történelmi műemlék egyediségére, amelyben a múzeumot szervezik, az erőd történelmi részlege kapta a legbőkezűbb és legvonzóbb helyet. Ezen a részlegen belül eddig számos kiállítást rendeztek, amelyek az erőd (három építési fázisával, nevezetesen a román, a gótikus és a reneszánsz kori), a kolostortemplom, a román és a gótikus székesegyház, a reneszánsz fejedelmi palota történetének szenteltek; nem maradt ki a Citadella fénykora a reneszánsz és a humanizmus idején, az az időszak, amikor a fiatal Erdélyi Fejedelemség védőbástyája volt az oszmán fenyegetés ellen, a török jelenlét időszaka a térségben, az osztrák „felszabadulás” a 18. század végén, a kurucok „hosszú” ostroma, a Habsburg-korszak, a citadella szerepe az 1848-1849-es forradalomban és a 20. század eleje sem.

A Nagyváradi Középkori Vár története a századok során

A Nagyváradi Vár története a 11. században kezdődött, amikor I. István király a tatár invázióktól való védelem érdekében erődöt építtetett a Fekete-Körös partján. Az eredeti erődítmény azonban nem maradt fenn, és a mai vár csak a 14. században épült.

14. század

A Nagyváradi Vár építése 1350-ben kezdődött, a középkori Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb erődítményeként. A várat a királyi hatalom jelképeként építették, amely a középkori Magyar Királyság határán állt. A vár a 14. század végéig többször átépült és bővült, hogy megfeleljen a kor követelményeinek.

15. század

A vár a 15. században a Hunyadiak birtokába került, akik tovább bővítették és megerősítették az erődítményt. 1441-ben a vár urává Mihály váradmegyei főispán, Szilágyi Mihály lett. A vár ekkor már a középkori Magyarország egyik legjelentősebb erődítménye volt, amelyet a Hunyadiak és a korabeli magyar nemesek egyfajta szimbólumként használtak a magyar nemzet erejének és hatalmának kifejezésére.

16. század

Az 1500-as évek elején a vár a királyi hatalom birtokába került, majd az 1541-es török hódítás után a törökök kezébe került. Az 1550-es években a vár a törökök elleni védelem fontos pontjává vált, és a vár ura, György Lázár megvívta a törökökkel az első ostromot.

17. század

Az 17. században a vár a török uralom alatt állt, és több török támadásnak is ki volt téve. Az 1660-as években azonban a vár visszakerült a Habsburgok kezébe, és az osztrák hadsereg a vár erősítésére és bővítésére fordította az erőforrásait. A vár a 17. század végén jelentős átalakításon esett át, és az északi részén megépítették a Vízivárat.

18. század

A 18. században a nagyváradi vár már nem volt olyan jelentős, mint az előző évszázadokban, és inkább a katonai szempontból fontosabb erődítmények közé tartozott. Az 1700-as évek elején a vár urává Ferenc Rákóczi II. lett, aki itt tartotta a fejedelmi udvart. Azonban az 1711-es bécsi béke után a vár visszakerült az osztrák hatalom kezébe, és ezt követően az osztrák hadsereg a várban állomásozott. Az 1760-as években a várban laktak a huszárok is.

19. század

Az 1800-as évek elején a vár már csak katonai szempontból volt fontos, és a hadsereg állandóan karbantartotta és bővítette az erődítményt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a vár védőbástyájává vált, és a várat több hónapon át ostromolták a szabadságharcosok. Az ostrom végül sikertelen volt, és a várat az osztrák hadsereg visszafoglalta.

20. század:

A 20. század elején a vár már nem volt katonai szempontból fontos, és a várfalon belül iskolát és börtönt alakítottak ki. Az első világháború után a várban laktak a román hatóságok, majd a második világháború idején a német hadsereg foglalta el a várat. A háború után a várban történtek néhány átalakítás, majd a kommunista idők alatt az épületet katonai laktanyának használták.

Az 1990-es években azonban a vár megnyílt a látogatók előtt, és azóta a várat turisták ezrei látogatják meg minden évben. A várban ma múzeumok, kiállítások és koncertek találhatók, amelyek a város és az ország történelmének fontos eseményeit mutatják be.

A nagyváradi középkori vár körüli ásatások eredményei

Az elmúlt évek régészeti ásatásai lenyűgöző számú építészeti töredéket tártak fel. Alapjukon egy lapidáriumot állítottak fel. Ezen keresztül a látogató megismerkedhet Nagyvárad városának fejlődési szakaszaival, román, gótikus és reneszánsz darabokkal. Ugyancsak megtekinthetők a boltozatokat tartó fejek és oszlopok, boltozatbordák töredékei, kő ajtó- és ablakkeretek, valamint sírkövek.

Helyben láthatók a gótikus székesegyház nyugati homlokzatának töredékei (ide temették Szent László királyt, 1077-1095 között Magyarország királyát és Luxemburgi Zsigmondot, 1387-1437 között Magyarország királyát és 1433-1437 között román-német császárt), valamint a Szent Mária-bazilika (román, 13. század) és a régi gótikus templom profilja. Nagyváradi főpapok síremlékei kapcsolódnak hozzájuk.

„Aki” a nagyváradiak örömére ismét visszaköltözött a várba, újra áll Szent László király lovasszobra.

Múzeumok a várban

A Nagyváradi Városi Múzeum földszintjén három teremben található a régészeti park. Itt találhatók a 12. században, az 1241-es nagy mongol invázió előtt épült Kisboldogasszony-templom szentélyének romjai, amikor a templomot részben lerombolták. Ezt követően újjáépítették, hogy a középkori város második temploma legyen a gótikus székesegyház mellett.

A 16. században Báthori István fejedelem lebontatta, a visszaszerzett köveket a vár külső falainak építésénél használták fel újra, a 17. században pedig a lebontott templom fölé építették a fejedelmi palota délnyugati részét.

A B épület utolsó termében kapott helyet a „Templomok a palotában” című állandó kiállítás, a kiállított tárgyak a 2012-2015 között a három terem területén végzett régészeti kutatás során feltárt darabok. A kiállításon 11-19. századi tárgyak láthatók: 11-13. századi vázák töredékei, ezüstpénzek, pipák, középkori építőipari eszközök, 16-18. századi üstök és 19. századi vázák.

A Nagyváradi Múzeum részlege a Nagyváradi Várban, az Emanuil Gojdu utca 39-41. szám alatt található. A kiállítóterek az A és B épületben találhatók.
A Nagyváradi Városi Múzeum szekció célja, hogy múzeumi, tudományos és oktatási szempontból népszerűsítse az erőd és Nagyvárad város történetét.

Eddig több állandó kiállítást rendeztek be itt, amelyek nagy érdeklődésre tartanak számot a turisták számára: a Nagyváradi fotográfia története / „Stefan Toth István” fotótechnikai és művészeti gyűjtemény, a nagyváradi konfesszióknak szentelt kiállítások, az első világháborúnak és Traian Moșoiu tábornoknak szentelt kiállítás, a kommunista időszak Nagyvárad történetében vagy a 20. század 70-es és 90-es éveinek diszkója stb.

A művészeti és fotótechnikai gyűjtemény hat teremben nem kevesebb mint 500 tárgyat gyűjt össze Ștefan Toth nagyváradi fotográfus gyűjteményéből. A négy évtized alatt összegyűjtött tárgyak a fotográfia valódi történetét mutatják be.

Két érdekes kiállítás a kommunista rendszer időszakára összpontosít. Az első azokat az átalakulásokat mutatja be, amelyeken Nagyvárad ebben az időszakban ment keresztül az ipar, a várostervezés, az iskolai és kórházi infrastruktúra stb. tekintetében, és amelyek 1989 decemberéig tartanak. A másik kiállítás a generáció egyik legnagyobb szabadságának, a diszkóba járásnak szenteli a fiatalokat. Számos magnó, hangkazetta, de dalszövegeket tartalmazó jegyzetfüzetek, DJ-k vallomásai stb. is bemutatásra kerülnek.

Több felekezetű város és püspöki székhely lévén (római katolikus, görög katolikus, ortodox, református), nagyvonalú teret kapott az összes nagy felekezet szellemtörténete.

A Nagyváradi Vár ma a város egyik legfontosabb nevezetessége és jelképe, amely az évszázadok során átélt változásokat és történelmi eseményeket őrzi magában.

PROGRAM DE VIZITARE

HÉTFŐ – ZÁRVA
KEDD – VASÁRNAP:
ÁPR 1 – OKT 31: 10.00 – 18.00
NOV 1 – MÁR 31: 9.00 – 17.00
Utolsó belépés: zárás előtt 60 perccel.

CONTACT
Emanuil Gojdu piac, 39-41 sz., 410067, Nagyvárad, Bihar megye
Tel: 0771 741 331
E-mail: contact@mtariicrisurilor.ro

Vizitati pagina de website: https://mtariicrisurilor.ro/hu/a-nagyvaradi-varosi-muzeum/

NAGYVÁRADI VÁR BELÉPŐ 2024

Minden kiállítás
Felnőttek: 30 RON/fő
Gyerekek, tanulók, egyetemisták, nyugdíjasok: 20 RON/fő

Alap kiállítás
Felnőttek: 20 RON/fő

Gyerekek, tanulók, egyetemisták, nyugdíjasok: 10 RON/fő

Da Vinci kiállítás: 10 RON/fő

Ingyenes belépésre jogosultak:

4 éven aluli gyerekek, intézetben nevelkedő gyerekek, háborús veteránok, fogyatékkal élők, az országos múzeumi hálózat dolgozói és nyugdíjasai számára a belépés minden kiállításra ingyenes.