A régmúltban (azért bízunk benne, hogy kicsit napjainkban is) Nagyvárad jelentős szerepet játszott Európa kulturális és tudományos életében. Szent László városaként az egyik fő zarándokhelynek számított a korai középkorban. Egyes történészek szerint 1464 és 1667 között, Vitéz János püspök támogatásával itt hozták létre az egyik első európai csillagvizsgálót, méghozzá a püspöki palota épületében.
Sőt, nagy eséllyel volt időszak, amikor a nagyváradi vár fölötti hosszúsági fokot tekintették a kezdő meridiánnak.
Bartha Lajos, a magyar csillagászat történetének szakértője azonban szkeptikus e feltevésekkel kapcsolatban, mivel a középkorban Európában nem voltak állandó csillagvizsgálók. Mégis, feljegyzések mutatnak rá, hogy a budai királyi palota egyik termét a csillagászok szobájának nevezték.
Vitéz János, a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő alakja Rómában került kapcsolatba az asztrológiával, és érdeklődést mutatott a csillagászat iránt. Georg Peuerbach egyetemi tanár, a csillagászat egyik korai reformere, elküldte neki a magassági-szög mérésére szolgáló Quadratum geometriicum műszerét és annak kezelési útmutatóját, amelyek Nagyváradon is használatosak voltak.
Peuerbach, Vitéz biztatására, egy táblázatot készített a nap- és holdfogyatkozások kiszámítására. Tanítványával, Johannes Müllerrel (Regiomontanus) megállapították, hogy a korábbi Alfonzinus-táblázat pontatlan eredményeket ad. Ezért egy pontosabb táblázatot készítettek 1459-ben, a Tabulae ecclipsium seu Tabulae Varadiensis, azaz Fogyatkozások táblázata, avagy Váradi táblák.
Ez a táblázat eredetileg Bécs helyzetére készült, de Peuerbach, tiszteletképpen Vitéz felé, készített egy változatot Nagyvárad földrajzi hosszúságára is. A táblázat csak 1514-ben jelent meg nyomtatásban, és egy évszázadig volt használatban, segítve a tengerészeket és olyan tudósokat, mint Tycho Brahe és Johannes Kepler, ezzel is hozzájárulva a kor tudományos fejlődéséhez, és még Kolumbusz hajóján is lehetett egy példány.
A Tabulae Varadiensis a nagyvárad.hu portál kulturális hírek gyűjtőhelye. Természetesen a kulturális, művészeti értékek mellett Nagyvárad látnivalókban is izgalmas élményt ígér.
A 25. Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle idén újra gazdag programmal érkezik Nagyváradra és szerte Erdélyben, magyar filmek, kísérleti és dokumentum műfajokkal, fiatal alkotókkal és nemzetközi díjazott alkotásokkal. Az esemény október 1. és 5. között zajlik, s Nagyvárad része annak a tizenöt településnek, ahol párhuzamos vetítések és kísérőprogramok színesítik a fesztivál kínálatát. Alább összegzem, mit
A Silaghi Humanitárius Egyesület, Valentin Ciprian vezetésével, elindította a „Spala cu Joben” nevű projektet, amelynek keretében csapataik megtisztítják azokat az épületeket és közterületeket, amelyeket graffitik, matricák vagy más vandalizmusnyomok csúfítanak el. Az akciók olyan felújított homlokzatokon zajlanak, amelyeket közpénzből hoztak rendbe, valamint sétányokon és közösségi beruházási övezetekben. Valentin biztosítja, hogy a tisztításhoz gondosan kiválasztott berendezéseket
A Transilvania nemzetközi filmfesztivál új otthona Nagyváradon A TIFF (Transilvania International Film Festival) nevét ma már szinte minden filmbarát ismeri: 2002 óta Kolozsvár ad otthont az eseménynek, amely mára Románia legnagyobb és egyik legelismertebb filmfesztiváljává vált. 2018-tól kezdve Nagyvárad is része lett ennek a különleges kulturális hálózatnak, amely újabb városokat kapcsolt be a fesztivál élményébe.
A Saul fia főszereplőjétől a Semmike-dalokig Röhrig Géza neve egy évtizede forrt össze a világsikert arató Saul fia című filmmel, amely 2016-ban elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A magyar színész és költő alakítása megrendítő erejű volt, s azóta is meghatározó pontja nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi filmkultúrának is. Kevesebben tudják azonban,
Egy új kulturális ikon születése a Sebes-Körös partján Nagyvárad neve eddig is egyet jelentett a kulturális pezsgéssel, a szecessziós örökséggel és a folyamatosan megújuló városképpel. 2025 őszén azonban egy új fejezet íródik a város történetében: megnyílik a NOCA – New Oradea Contemporary Art, egy teljes egészében az kortárs vizuális művészetnek szentelt központ. Az épület a
Fesztiválok, filmek, folklór és irodalom – így indítja az őszt Nagyvárad Még véget sem ért a nyári forróság, Nagyvárad szeptemberben újra megtelik élettel – és ami még fontosabb: kultúrával. A város szeptemberi programkínálata páratlanul gazdag, legyen szó zenéről, irodalomról, filmről vagy hagyományőrzésről. A Visit Oradea és számos független szervező gondoskodik arról, hogy minden érdeklődő találjon
Digitális terek, podcast-stúdió és kávézó: könyvtár 2.0 a Sebes-Körös partján 2025 szeptemberében Nagyvárad kulturális tájai végleg átrendeződtek: megnyitotta kapuit a teljesen felújított Gheorghe Șincai Megyei Könyvtár, amely nem csupán esztétikai vagy funkcionális értelemben született újjá, hanem fogalmi szinten is. Ez ugyanis Románia első teljesen „open-space” típusú könyvtára, ahol a tudásmegosztás fogalma kiterjed a digitális kompetenciafejlesztésre,
Nagyvárad 2025 augusztusában rendkívül gazdag kulturális palettával várta a művészetek iránt érdeklődőket. A történelmi városközpont terei, a neobarokk filharmónia terme és a szecessziós épületek egyaránt színpadává váltak a sokszínű programkínálatnak, amely a klasszikus zenétől a kortárs fotográfián át egészen a filmzene-koncertekig terjedt. Magyar identitás a nagyváradiak szívében A hónap kiemelkedő eseménye kétségtelenül a Zilele Culturii
Nagyvárad és Budapest, bár két különböző országban találhatók, számos ponton kapcsolódnak egymáshoz. Ez a kapcsolat nem csupán történelmi és kulturális, de építészeti szempontból is jelentős. Mindkét város büszkélkedhet a szecessziós építészet remekeivel, amelyek a 19. század végén és a 20. század elején születtek. Ez az építészeti stílus, amely a részletek gazdagságáról és a természeti motívumok
2025. január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján, különleges fotókiállítás nyílt Nagyváradon, az Aachvas Rein Zsinagógában. A tárlat Daniel Owen amerikai fotóriporter munkáit mutatja be, amelyek a nagyváradi zsidó közösség életét és történetét örökítik meg, valamint a nagyváradi zsinagógák szerepét a történelemben. A kiállítás megnyitója A megnyitó ünnepség 18 órakor kezdődött, ahol maga a művész, Daniel