Partium városai

Partium városai a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi területeken fekszenek.

A középkori Magyar Királyság három részre szakadása után a Partium felett az erdélyi fejedelmek, mint „Magyarország részeinek urai” uralkodtak, azzal a kikötéssel, hogy a fejedelmi dinasztia kihalása után e területek visszakerülnek a királyi Magyarországhoz. Erről János Zsigmond rendelkezett a Habsuborgokkal kötött speyeri szerződés során, amelyre 1570-ben került sor.

Ma Partium egy olyan régió, amelynek határai nem pontosan meghatározhatók, de általában magában foglalja:

• Bihar,
• Szilágy,
• Szatmár
• Arad megyéket Romániában,
• Hajdú-Bihar
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék egy részét Magyarországon.

Míg Máramaros megyét Észak-Erdélyhez, Temes megyét pedig régió szerint Bánsághoz soroljuk.

Partium városai gazdag kulturális és történelmi örökséggel rendelkeznek. Néhány példát említve városonként a teljesség igénye nélkül.

Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye és napjainkban az egyik legdinamikusabban fejlődő város Partiumban. Itt található az ország legnagyobb állatkertje és vidámparkja, valamint több múzeum és kulturális intézmény.

Szatmárnémeti: Szatmár megye székhelye, valamikor az egyik legfontosabb kereskedelmi központ volt a Partiumban. Itt írta Kossuth Lajos az 1849-es kiáltványát. A város látnivalói között említhetjük a Vécsey-házat, a Rákóczi-emlékművet és a római katolikus székesegyházat.

Nagykároly: megyei jogú város Szatmár megyében. 1264-ben már létezett és a Kaplon nemzetségbeli Károlyi család első birtokközpontja volt. Központi építészeti nevezetessége a Károlyi-kastély, amelynek építését 1482-ben Károlyi Lancz László kezdte el, valamint Kalazanci Szent József római katolikus temploma, amelyet először 1264-ben említenek a történelmi iratok.

Érmihályfalva: Első írásos említése 1270-ből származik, amikor is egy Michal nevű földbirtokost is említenek, innen származhat a mezőváros neve. A 19. században komoly gazdasági és kulturális fejlődés során az Érmellék fővárosának is nevezik a kisvárost. A település nevezetességei közé tartozik a Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelt templom, amely már a 14. században létezett a területen. A templom egyedülálló freskói miatt ismert, amelyek a 15. században készültek. Emellett érdemes megemlíteni a 20. század elején épült Hősök emlékművét, amely az első világháborúban az érmihályfalvi csatákban elesett hősök emlékét őrzi. Érmihályfalva fontos szerepet játszik a helyi kultúrában és turizmusban is. A település híres a helyi kézműves termékeiről, amelyek számos helyen megvásárolhatóak.

Zilah: Szilágy megye székhelye és az egyik legrégebbi város Erdélyben. A város híres épületei között találjuk a Wesselényi kollégiumot és a református nagytemplom. A kollégium a szilágyság legrégebbi iskolája, itt tanult 1892 és 1896 között Ady Endre is.

Székelyhíd: kisváros az Érmellék nevű térségben, Szatmárnémetitől 77 km-re, míg Nagyváradtól 40 km-re található. Nevét még a tatárjárás előtti időkben, 1217-ben említi először egy oklevél, mint a bihari vár székely fegyvereseit. Építészeti nevezetességei közé tartozik Székelyhíd vára, ami a 13. században épült, és a 14. században a Zólyomy család birtokába került. 1514-ben lerombolták, csak 1595-ben építették újjá, a következő évtizedben kezdték el a református templom építését, csúcsíves gótikus stílusban, helyén egykor Árpád-kori ősi román stílusú templom állt. A várat 1665-ben a vasvári béke eredményeként felrobbantották, anyagából épült a késő barokk kori római katolikus templom. Itt található a környék leghíresebb bortermelő gróf kastélya a Stunbenberg-kastély. Ma az épületben árvaház működik.

Nagyvárad: Bihar megye székhelye és a legnagyobb város Partiumban. Itt tevékenykedett Ady Endre költő, Juhász Gyula és Szigligeti Ede, hogy csak néhány magyar irodalmi klasszikust idézzünk. A város nevezetességei közé tartozik a Szent László-templom, a Fekete Sas-palota és a középkori vár, Állami Filharmónia, Szigligeti Ede Színház vagy az ún. Sétálóutca.

Debrecen: Hajdú-Bihar megye székhelye és Magyarország második legnagyobb városa. Itt ült össze 1849-ben az utolsó magyar országgyűlés, amely kikiáltotta Magyarország függetlenségét. A város nevezetes építményei közül kiemelkedik a Nagytemplom, a Református Kollégium és a Déri Múzeum.

Nagyszalonta: A várost 1606-ban Bocskai István hajdújai alapították, ekkor épült a Csonkatorony is, a szalontai vár őrtornya. Az első világháború után Nagyszalonta a Románia által irányított területek része lett, és ma is Románia egyik városa, Bihar megyében található. A városban számos történelmi épület és emlékmű található, köztük a 18. századi református templom, a 19. századi várkastély és az Arany János-emlékház, amely az író születési helyén található.

Arad: Az első világháború után Arad a Román Királyság része lett, majd a második világháborúban a város többször is súlyos bombatámadásokat szenvedett. Az 1947-es békeszerződés után Arad Románia része maradt, és ma is fontos kulturális és gazdasági központja az országnak. Arad városa számos történelmi és kulturális látnivalóval rendelkezik, köztük a városháza, a Páduai Szent Antal Katedrális, az Aradi Vértanúk emlékműve, a Szabadság tér a történelmi belvárossal, valamint az Állami Filharmónia.