Munkácsy Mihály, a magyar nemzeti festészet ikonikus alakja, életének és művészetének számos pontján kapcsolódik Nagyváradhoz.
E kapcsolat első és talán legfontosabb szereplője Szamossy Elek portréfestő, aki Nagyváradon töltött évei alatt nemcsak saját művészetét gyarapította, hanem felfedezője és első mestere lett a fiatal Munkácsynak. Szamossy személyén keresztül Nagyvárad, Bihar vármegye, sőt, az akkori kulturális elit is helyet kapott Munkácsy életének szövetében.
Szamossy Elek: az első mester
A dévai származású Szamossy Elek 1826-ban született, és fiatal korától kezdve nagy érdeklődést mutatott a művészetek iránt. Középiskolai tanulmányait Gyulafehérváron végezte, majd Bécsben a Pázmáneum papneveldéjébe került. Az ottani művészeti gyűjtemények hatására döntött úgy, hogy szakít a papi pályával, és életét a festészetnek szenteli.
Szamossy életének egyik legnagyobb fordulópontja az volt, amikor Gyulán megismerte Lieb Mihályt, az árva asztalosinasból lett későbbi festőgéniuszt.
Meglátva a fiatal fiú tehetségét, gondozásába vette, és tanítványává fogadta. A két művész Nagyváradon is együtt dolgozott, majd innen indultak tovább közös útjukra, amelynek során Miskából Munkácsy Mihály lett.
Nagyváradi évek és levelek
Szamossy Elek Nagyváradon rajztanárként is dolgozott, és az itt töltött időszak során számos levelet írt barátjának, Ormós Zsigmondnak, aki a bánsági művészeti élet egyik meghatározó alakja volt. Ezek a levelek betekintést nyújtanak Munkácsy fejlődésébe, és feltárják a mester-tanítvány kapcsolat egyedi dinamikáját.
Szamossy Nagyváradról postázott egyik levelében számolt be arról, hogy Munkácsy első zsánerképét Budapesten kiállították, és a kép nagy sikert aratott. Azonban azt is megjegyezte, hogy a fiatal művész időközben nemcsak művészileg, hanem társadalmi rangban is messze meghaladta őt.
Művészet és emlékezet
Szamossy nemcsak Munkácsy életében játszott jelentős szerepet, hanem a nagyváradi kulturális életben is maradandót alkotott. Egyházi megrendelésekre festett oltárképeket, többek között a váradolaszi Szentlélek kiáradása templomba, valamint arcképeket készített a helyi nemesség és egyházi vezetők számára.
Ezen kívül a művész Nagyváradon érezte úgy, hogy életének hányattatásai véget értek, és stabilitásra lelt. Az itt festett alkotásai, valamint a városhoz fűződő személyes emlékei azonban máig fennmaradtak leveleiben, amelyek a magyar művészettörténet értékes forrásai.
Munkácsy és Nagyvárad
Munkácsy Mihály pályájának kezdeti évei szorosan összefonódnak Nagyváraddal, ahol első mestere, Szamossy Elek vezette be őt a festészet világába. Bár Munkácsy később Európa-szerte híressé vált, a kezdeteit meghatározó nagyváradi élmények és Szamossy támogatása nélkül talán nem bontakozhatott volna ki a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
A két művész kapcsolata nemcsak a tanítvány és mester hagyományos viszonyát tükrözte, hanem azt a mély barátságot és kölcsönös tiszteletet is, amely végigkísérte életüket. Nagyvárad így nemcsak földrajzilag, hanem kulturálisan és történelmileg is jelentős szerepet játszott Munkácsy Mihály életében és művészetében.
Forrás: Várad
Oszd meg a cikket másokkal is:
Nagyvárad minden évszakban lenyűgöző, a folyamatos – olykor kétes kimenetelű – modernizálás ellenére belengi a régmúlt jótékony varázsa, azoknak szellemei, akik előttünk jártak. Gyere, látogass el hozzánk!