Interetnikai Színházi Fesztivál Nagyváradon: húsz előadás, és egy kétnyelvű tükör a színpadon

November 10-én kezdődik Nagyváradon a 12. Interetnikai Színházi Fesztivál (IFESZT), és az előzetesek alapján úgy tűnik, hogy a város színházi élete az elkövetkező két hétben a kisebbségi színjátszás találkozóhelye lesz. A Bihari Napló beszámolóiból összeraktam, mi vár ránk, és hogy milyen előjáték előzte meg a fesztivált a Szigligeti Színházban.
Az Interetnikai Színházi Fesztivál programja Nagyváradon
A fesztivál 2026. november 10. és 21. között zajlik, tizenkét napon át, húsz előadással. A kétévente megrendezett seregszemle mindig más erdélyi városban kap otthont; a Szigligeti Színház, a mostani házigazda a cikk szerint legutóbb 2012-ben látta vendégül. A szervezők célja, hogy átfogó képet adjanak a romániai kisebbségi színházakról és társulatokról, és ösztönözzék a szakmai és közösségi párbeszédet, a tapasztalatcserét, az egymásra figyelést.
Az előadásokat a Szigligeti Színház Nagytermében, a Transilvania Színpadon és az Árkádia Színpadon láthatja a közönség. Erdélyi magyar műhelyek mellett német, zsidó és roma kisebbségi társulatok is fellépnek, de helyet kapnak független csoportok és a két nagyváradi színház közös produkciói is. A műfaji skála széles: prózai és zenés előadások, opera, szatíra, stand-up, mozgás- és vizuális formakísérletek is szerepelnek a kínálatban. A programban olyan alkotók munkái szerepelnek, mint Radu Afrim, Bobi Pricop, Bocsárdi László, Sardar Tagirovsky, Sebestyén Aba, Györfi Csaba és Alexander Hausvater.
Vendégtársulatok Erdély-szerte és a megnyitó
A hivatalos megnyitó november 10-én 18 órakor lesz, nyitóelőadásként pedig a MaRó című produkciót láthatjuk, a Szigligeti Színház és a Regina Maria Színház közös munkáját. Vendégtársulatok érkeznek Csíkszeredából, Temesvárról, Nagyszebenből, Sepsiszentgyörgyről, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Aradról, Bukarestből, Gyergyószentmiklósról, Szatmárnémetiből és Székelyudvarhelyről. A mellékprogramok – napi szakmai beszélgetések, közönségtalálkozók és kísérőrendezvények – a kisebbségi színházak előtt álló kérdéseket járják körül, és azt, hogy mit tehet a színház a nyelvek és kultúrák közelítéséért.
Jegyet a Szigligeti Színház pénztáránál vagy a www.szigligeti.ro oldalon lehet vásárolni. Aki több nagyszínpadi előadást is megnéz, kedvezményes bérletet válthat, ezt azonban csak a pénztárnál lehet beváltani. A teljes műsor az ifeszt26.szigligeti.ro/musorrend oldalon olvasható.
MaRó a Szigligeti Színházban: kétnyelvű görbe tükör a román–magyar együttélésről
A nyitóelőadás címe szójáték: a „maró” a csípős, éles humorra is utal. A darabot Székely Csaba írta, Bobi Pricop rendezte; október 17-én és 18-án mutatták be, a következő előadások október 24-én és 25-én voltak. A Bihari Napló kritikusa szerint a nézőket a színpad elején felállított „öltözőben” fogadják, az akció pedig mögötte, egy elzárt „dobozban” zajlik, kamerák rögzítik, így az előadást egyszerre élőben és a képernyőn követhetjük.
A történet egyik nyitó jelenete – a bemutatás szerint valós eseményen alapul – Kolozsváron játszódik, ahol egy magyar egyetemistát azért vernek meg, mert az édesanyjával magyarul telefonált. A darab ezután tovább fordítja a nézőpontot: a szereplők között van egy tanárnő (Tasnádi-Sáhy Noémi), aki elméletben keres megoldást az együttélésre, egy magyar alpolgármester (Hunyadi István), aki karrierje miatt belemegy, hogy Avram Iancut játssza egy előadásban a román polgármester (Richard Balint) kérésére, és Tőtős Ádám játssza a megvert egyetemistát. A produkcióban megjelenik Ördögkút és Köröstárkány is, ezeknél a kritikus szerint a közönség már nem nevetett. Az előadás nem foglal állást, nem rangsorolja a sérelmeket, és nem kínál kész megoldást; a kritika szerint vegyes, román és magyar nézőkből álló közönség állva tapsolt.
Székely Csaba a Pece-parti Műhelyben
A MaRó szerzője október 18-án, vasárnap délután a Pece-parti Műhely vendége volt a nagyváradi MCC székházában. Plainer Zsuzsa kulturális antropológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója beszélgetett vele, Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője köszöntötte a közönséget. A rendezvényt a Holnap Kulturális Egyesület, az Újvárad és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szervezte.
Székely Csaba elmesélte, hogy egy marosvásárhelyi kereskedelmi rádió kulturális szerkesztőjeként hallott egy BBC rádiójáték-pályázatról; az angoltudásában és abban kételkedett, hogy egy erdélyi történet érdekelné a nyugati hallgatókat, mégis elfogadták, adásba került és díjakat nyert. Szerinte sokan jól írnak, de nem tudják, mi működik a színpadon: a párbeszéd nem elég, feszültség kell, hogy két szereplő két különböző dolgot akarjon („Muszáj lennie feszültségnek!”). Az erdélyi helyszínt egyetemesnek látja: az emberi esendőség, a mindennapi küzdelem és a szeretet vágya mindenhol ugyanaz. A Bányavirág-trilógia iránt újra nagy az érdeklődés, tavaly sok helyen játszották magyarul, románul, szlovákul és angolul.
Egy saját megjegyzés is idekívánkozik. A MaRó-t magyarországi vendégeinkkel néztem meg, akik korábban a KultúrSétán is velünk voltak. Ők a poénoknál csak pislogtak, nekem kellett magyaráznom, mert a darab humora annyira sajátos, hogy igazán csak az érti, aki itt él, Partiumban, Erdélyben, kisebbségi magyarként. A miskolci vendégeink csodálkozva figyelték, hogy a teremben mindenki nevet egy olyan poénon, amely a mindennapi nyelvhasználatról szólt, csak ők nem értették, min. Számomra ez azt jelzi, hogy létezik egy ehhez a társadalomhoz kötődő, saját humor, amely a közös tapasztalatból táplálkozik, kívülről pedig alig fordítható. Aki szeretne közelebbről megismerni ezt a világot, azt szeretettel várom a közös nagyváradi sétákon.
Forrás: Bihari Napló – https://biharinaplo.ro/cikk/kultura/tizenket-nap-husz-eloadas-nagyvaradra-erkezik-az-interetnikai-szinhazi-fesztival-133035 ; https://biharinaplo.ro/cikk/kultura/maro-ketnyelvu-gorbe-tukor-a-szinpadon-a-roman-magyar-egyuttelesrol-132805 ; https://biharinaplo.ro/cikk/kultura/szekely-csaba-dramairoval-beszelgettek-a-pece-parti-muhelyben-132810
Fotó: Vígh László Miklós/Szigligeti Színház
